Tisza Üdülő

Kőtelek

A Tisza jobb partján fekvő község Szolnoktól északra, 32 kilométernyire található.

A Szolnok-Kőtelek-Tiszasüly összekötő úton közelíthető meg, rendszeres autóbuszjárattal.

Vasútvonala nincs.

A folyóvíz, a jó termőtalaj, a magas part olyan itteni adottságok, amelyek már az ősember számára is vonzóvá tették a környezetet. A szántóföldi művelések során előbukkanó emlékanyagok arról tanúskodnak, hogy a falu évezredek óta lakott. Kőtelek már a XIII. század elején is népes hely lehetett. Nevét az egykori kői apátságtól nyerte, melynek romjai az ún. Monostori dombon még ma is látható. A régi oklevelek a kői apátságot "Abbatia de Kew ad Tibiscum" névvel jelölték. A falu nevét egy XIV. századi oklevél említi először, Keutelek alakban. Más magyarázat szerint a német eredetű hallerkői Haller-család előnevétől kapta nevét, akyk 1700 körül a község földesurai volvak. Ez a feltevés aúonban nem állje meg a helyét, mert a család kői előnevét csak azután kezdte használni, mikor Kőtelgk a birtokába került.. Folyamatosán0lakott település marad, átvészeli a török iódol4ságot, fizeti a tizedet, a dézsíát, majd(a törökök kiűzése után sűrűn változó földesuraknak a jobbágyszolgáltatásokat. A ZVIII. század végén kuriális (kisnemesi) település volt.

A magyar történelem jelentős eseményei, tragikus sorsfordulói mindig nyomot hagynak a kollektív emlékezetben. A Rákóczi-szabadságharcra kedves, népmesei elemeket tartalmazó mondával emlékeznek Kőtelken: " valamikor erre járt a fejedelem, aztán elfáradván megpihent a határban álló nagy körtefa árnyékában." A képzelet még tovább szövi a történetet: " a kurucoknak hirtelen menekülniük kell a közeledő ellenség elől, de a hadikincstárat nem tudják magukkal vinni, elássák hát a körtefa közelében". A körtefa képét, emlékét megőrizte Kőtelek XVIII. századi pecsétje, s méltán kapott helyet a mai címerben is. Az 1848-'49-és szabadságharcban sok itteni lakos vett részt, a bujdosóknak egyebek mellett-menedéket adtak a határbeli nádasok Az első világháború nagy veszteség: 104 hősi halottat gyászol a település, nevüket a falu főterén álló emlékmű őrzi. A Tanácsköztársaság bukását követő megtorlás három emberi életet követelt. A román megszállás szintén nagy károkat okozott. Ma sem tudjuk hányan lettek a második világháború áldozatai: katonák, civilek, munkaszolgálatosok, akik sohasem tértek haza. A településnek mindez a veszteség ma is fájdalmas hiány.

A lakosság fő megélhetési formája mindig a mezőgazdaság volt. Főként gabonát termeltek, de jelentős volt az állattartás (juh). A szántók területe a XIX. században ugrásszerűen emelkedik, nő a birtokok száma is. A századforduló után már csak egy ezer holdon felüli nagy birtok maradt. Mégis sok a föld nélküli család. A XX. században szinte az egész országot bejárják a kubikos munkát vállaló kőtelkiek. Két földreform juttat némi földet a nincstelen parasztságnak. A Nagyatádi-féle földosztás idején (1920) 191 kat. hold szántót, 22 hold házhelyet parcelláznak fel, 1945-ben 1212 holdat osztanak szét, de csupán 41 volt gazdasági cseléd és 195 nincstelen napszámos juthatott egyenként alig 3- 3 hold földhöz, mivel kevés volt a felosztható terület. 1949. márciusában alakul meg az első közös gazdaság, a Petőfi rizstermelő csoport. Később több tsz is szerveződik, legtovább maradt fenn a nagykörűi és a csataszögi szövetkezetet is magába fogadó Ady tsz. A 2007. évi adatok szerint a községben 66 egyéni vállalkozás, 30 kft. és bt. működik. Jelentős ipari üzem nincs.

Az ismert helytörténész, Boros Imre nyugalmazott általános iskolai igazgató, az 1730-as évekből találkozik az oktatásra vonatkozó adatokkal: Kőtelek jegyzője, kántora és tanítója is az a Gulyás Ferenc, aki feleségével együtt "tanítgatja" a helyi gyerekeket. Kezdetben saját lakásán. Az első iskola 1779-ben épül fel. A katolikus egyházi iskola mellett később községi iskola is működik. Jelentős személyiség még a község tanítói közül Kádár Mátyás aki a 1848-49-ben Görgey seregében szolgált segédtisztként. A kettősség az 1948-ban a nyolc osztályos oktatás bevezetésével szűnik meg. 1996. október 5-én, a kőtelki oktatás kezdetének 260. évfordulóján avatták fel a község új, korszerű iskoláját. Az általános iskolában, nemcsak helybeliek tanulnak, hanem a szomszédos Hunyadfalva kisiskolásai is. A tanárok száma 17. Az iskola történetét jól bemutatja a kezdetektől napjainkig, az iskola egyik termében berendezett iskolatöténeti kiállítás. Az iskola mellett óvoda is üzemel, ahol 63 gyermek mellett 9 óvónő dolgozik.

Kőtelek lakóinak száma jelenleg 1776, mely az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken. Az elmúlt években megtapasztalhatták, hogy áldás és átok is a festői szépségű Tisza partján élni. A kilakoltatással fenyegető árvizeket sikerült legyőzni, az ár- és belvízkárokat helyrehozni. Kiépült a belvízelvezető rendszer, kijavították, renoválták a polgármesteri hivatalt, a klubkönyvtárat, óvodát, az iskola konyháját, a technika tantermet. Az átlagosnál jobbnak mondható a község közművesítése. A 855 lakás mindegyikében van villany és vezetékes víz, illetve csatornacsonk, vezetékes gáz. A belterületi utak 80%-a aszfaltozott. A '80-es években épült ki a telefonhálózat. 2000-ben teljesen kiépítésre került a csapadékelvezető rendszer. A kohéziós alap keretében 2007-től megvalósulhat a teljes ivóvízrendszer rekonstrukciója. Vele együtt a teljes úthálózat rekonstrukciója is. Idén kerül átadásra 20 db költségalapú bérlakás. Kőtelek lakói régtől katolikusok. 1782-ben épült templomuk. Állami-önkormányzati támogatással (6 millió forint) nemrég újították fel, újabb felszentelése 2001. augusztus 20-án történt. Ez volt a község legemlékezetesebb millenniumi rendezvénye.

Ki kell emelni az általános iskola Helytörténeti Gyűjteményének és Iskolatörténeti kiállításának jelentőségét, valamint az évenkénti képzőművészeti alkotótábort és kiállítást. Minden év augusztusában terepjáró találkozó színhelye a település.

Növekvőben a falusi turizmus, a látogatókat elsősorban a Tisza vonzza. A 62° C-os termálvízzel jelenleg egy 25*12m-es tanmedence üzemel. A gát, és a folyó közötti terület sajátos növény és állatvilágával a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része. A strandoláson kívül a falu közelében lévő holtágak és csatornák, a helyi Horgász Egyesület kezelésében lévő intenzíven telepített horgásztó és az élő Tisza kiváló horgász lehetőséget biztosít. Vadászni is lehet a környéket övező fűzes nyaras ligetekben, ahová egyre több külföldi vendég is ellátogat. Sikerei, eredményei alapján a község kiérdemelte a Magyar Örökség Díjat.

 

 

 

 

AlfaWeb - weboldal készítés